Tipp 1: Mi a hierarchia?

Kultúra és társadalom

Tipp 1: Mi a hierarchia?

A "hierarchia"Először használták a második felében az 5 -századi Dionysiusz Pszeudo-Areopagitában az "Az egyház hierarchiáján" és az "A mennyei hierarchián" című értekezésben. Az új szó, amely a lexikonba került, annyira megragadta, hogy eddig a mai napig használták.

oktatás

A hierarchia egy egész alkotóelemek elrendezése a legmagasabbtól a legalacsonyabbig. A tizenkilencedik század elejéig ezt a szót kizárólag a keresztény egyház szervezetének leírására használták.

A tudományos tevékenységben a "hierarchia"Csak a XIX. Század második felében kezdődik. A társadalomtudományban hierarchia leírta az antagonista társadalom osztályosztását, például egy olyan fogalmat, mint a feudalizmus hierarchia. A tizenkilencedik század modern szociológiájában a "hierarchia"Leírja a hatalom szerkezetének jellemzőit, különösen a bürokráciát.

A huszadik században, amikor a rendszerek általános elmélete megjelent, a "hierarchia"Minden rendszerobjektum leírására használták. A "hierarchia"Ma széles körben használják. Alapvetően ez a szó, amit a szervezetek fejlődéséről és működéséről beszélünk. Minden modern társadalmi szervezetnek hierarchikus szerkezete van, amelynek eredményeképpen levonható az a következtetés, hogy minden vállalkozásnak van hatalmi kapcsolata, például "főnök-alárendelt".

Amellett, hogy a "hierarchia"A társadalomtudományban használják, mégisA szociális intézményekben használják, leírva a felső alsó rétegek alárendelésének elvét. Ezt a programozást is használják, leírva a közös jellemzőkkel részletezett objektumok előállításának módját.

A "hierarchia"Nemcsak az emberi tevékenységhez, hanem a természethez is kapcsolódik. Például az afrikai erdőkben a következőket kell alkalmazni: hierarchia az állatvilág: - páviánok - felső szakasz - madarak - orrszarvúk - középső lépés - marmoset - a legalacsonyabb lépés.

Tanács 2: Mi a hagyományos társadalom

A hagyományos társadalom egyike a fajoknaktársadalmi rend. A primitívnek tartják, mint a modern társadalom. Eddig a hagyományos társadalom széles körben képviselteti magát Afrikában és Dél-Ázsiában.

A hagyományos társadalom (TO) fő jellemzője,melynek köszönhetően kapta nevét, elkötelezettségét a megszokott hagyományokkal szemben a fejlődés és modernizáció kárára. A tiszta hagyományok szabályozzák az élet minden területét: gazdasági, politikai, társadalmi és lelki. Ugyanakkor még mindig vannak olyan TO jellemzők, amelyek logikailag követik a hagyományokat. Mivel a fejlődést - beleértve a tudományosakat is - nem ösztönzik, a gazdaságot a mezőgazdaság és a kézmunka dominálja, széles körű technológiákat alkalmaznak. A tulajdonlás formája többnyire kollektív, az egyéni tulajdon iránti vágy nem üdvözlendő. Az anyagi javak megoszlása "felülről" van kialakítva. A kereskedelem piaci formái hiányoznak. A munkamegosztás elsősorban nemen alapul, a politikai szférát az örökölt autoriter hatalom jellemzi. mert csak így lehet hosszú ideig stabil hagyományt fenntartani. Ugyanakkor a társadalomnak olyan hozzáállása van, hogy ezt a családot Isten hatalma adja. A kormánytól nem érkező egyének nem gyakorolnak semmilyen befolyást a politikára. A birtokok (kasztok) egyértelműen el vannak osztva, és a személy az egész életükbe be van zárva a saját keretei között, nagyon szoros a kapcsolatrendszer hierarchiája. Az interperszonális kapcsolatok a családon belül és egy bizonyos osztályban épülnek fel, nincs kifejezett egyéniség. Szociális előnyöket is szigorúan korlátozottak: A spirituális szférában a TO meghatározza a mély, csecsemõk által inspirált vallásosságot és bizonyos erkölcsi attitûdöket. A vallási rítusok és dogmák szerves részét képezik egy ilyen társadalom kulturális életének. Az írás szinte egyáltalán nem létezik, ezért minden mítosz és hagyomány öröklődik generációról nemzedékre. A környező világhoz képest a TO zárt és óvatosan őrzi magát a kívülről behatolók és a külső befolyások ellen. Mindezek eredményeképpen a hagyományos ember érzékeli a körülötte lévő világot és az életet teljesen statikusnak és változhatatlannak. Az ilyen társadalmakban bekövetkezett változások sok generáció számára rendkívül lassúak. És a gyors forradalmi változások nagyon fájdalmasnak tűnnek, ami azonban minden társadalomról elmondható.