1. tipp: Következet a dialektika kategóriájaként
1. tipp: Következet a dialektika kategóriájaként
A következmény az interakcióból eredjelenségek. Egyes jelenségek teljesen egymástól függenek. Vagyis mások okoznak mások, az utóbbi mások generál és így tovább. Így az első jelenség az oka, az utóbbiak a következményei.
dialektika
A dialektika törvényei és kategóriái nemaz emberiség fikciója, a természet és a társadalmi élet akaratlanul született. Objektív törvényeket mutatnak ki, amelyek az emberi tudatosságtól függetlenül léteznek. A dialektika alapvető törvényei mellett vannak olyan dialektikus szabályszerűségek, amelyek magyarázzák és kiegészítik ezeket a törvényeket. Ezen túlmenően, egy bizonyos rendszer, amely kategóriákból és dialektikus szabályszerűségekből áll, a dialektika lényegét fejezi ki.Oka és hatása
A dialektika kategóriái - okok és hatások -tükrözi az objektív világ legfontosabb szabályszerűségét. Ennek a mintának ismerete szükséges az emberi élethez, gyakorlati tevékenységeihez. A jelenségek kialakulásának okainak és következményeinek tanulmányozása során az embernek lehetősége van arra, hogy befolyásolja őket. Például annak érdekében, hogy megakadályozzák az ilyen jelenséget katasztrófának, és eltöröljék a következményeinek előfordulását, ismernie kell annak előfordulásának okait. Egy személy tehetetlen és tehetetlen, ha nem tudja az okokat. És ennek megfelelően, ha az okok ismeretesek, akkor a személy hatalmas erővel és nagyszerű lehetőségekkel rendelkezik. Az ok és a hatás összefüggő fogalmak. Az ok egy olyan jelenség, amely egy másik jelenséget okoz és következménye - következménye. Az ok által okozott hatás teljesen az adott körülmények függvénye. Az ok és az állapot közötti különbség kicsi. A körülmény bizonyos mértékig az oka, és ennek oka a következmény. Ugyanazon okok különböző körülmények között eltérő következményekkel járnak.A jelenségek kölcsönhatása
Amikor az anyag mozgása elkerülhetetlenül bekövetkezika jelenségek egyetemes összekapcsolása, kölcsönös kondicionálásuk, új jelenségek keletkezése, végtelen összefonódása. A tudomány bebizonyította, hogy a világ egyetlen egész, ahol a jelenségek és folyamatok teljesen egymástól függenek. A jelenség egyaránt ok és hatás. Más szóval, a jelenségnek van okai és hatása. Ezzel azt mondta, nincs hatása ok nélkül, mivel nincs ok, hogy ne sledstviya.Vsegda ok - ez az elődje a vizsgálatot. Az ok-okozati folyamat sorozata a jelenségek végtelen sorozata, az egyik jelenségről a másikra való átmenet. A vizsgált jelenségek az előző jelenség következményei, és ugyanakkor a következő jelenség okai. De ugyanakkor, a kapcsolat a két jelenség között lényeges csak abban az esetben, hogy az egyik jelenség nem csak egy eredménye az oka, hanem elkerülhetetlenül felveti és szül egy másik yavlenie.Yarkim és világos példája okozati sorrendben szolgálhatnak dominó esik. Feltételesen a csukló egy jelenség. Ennek megfelelően bármely csülök csökkenést okoz következő csülökkel és egyúttal annak az eredménye, az előző csepp.Tanács 2: A dialektika, mint az egyetemes fejlődés tanítása
A dialektika közvetlenül kapcsolódika jelenségek összekapcsolásának és a világ egyetemes változatosságának reprezentációi. Már az ókori filozófusok megjegyezte, hogy a környező emberi valóság nem statikus, hanem folyamatosan változik. Később ezek a nézetek tükröződtek a megismerés dialektikus módszereiben.
oktatás
1
A filozófia dialektikájában megértik az elméleteta fejlődés és a tudás független módszere. Az egyetemes mozgalom tanai és a természeti és társadalmi jelenségek közötti kapcsolat spontán természetű. Az ősi görög filozófus Heraclitus olyan dialektikus nézeteket fejezett ki. Úgy vélte, hogy a természet a változó események ciklusa, hogy a világban nincs semmi tartós.
2
Az ősi filozófusok naiv nézetei voltaka környező valóság szokásos szemléletének következménye. Az ókori tudósok nem tudtak az anyag mozgásának különféle formáiról, amelyekről csak évszázadok óta váltak elérhetővé. A filozófusok erőfeszítései elsősorban az emberi gondolkodást szabályozó általános törvények felfedezésére irányultak, a dialektikus mozgalomban a tudatlanságból a tudáshoz.
3
A középkor folyamán kialakult a dialektikaa vitafórumban. A filozófiai kérdések megvitatásakor a tudósok érvekhez folyamodtak, amelyek később a dialektikus módszer alapját képezték. Azonban az akkoriban a dialektikát továbbra is erősen befolyásolták a természettel és a társadalommal kapcsolatos idealista nézetek. A gondolkodás középpontjában leginkább a gondolat mozgása és fejlődése, nem pedig az anyag különböző formái állnak.
4
Összességében az elmélet és a módszertani alapokA dialektikát a német filozófus, Georg Wilhelm Friedrich Hegel dolgozott ki. Mivel az egyik legjelentősebb képviselője objektív idealizmus, Hegel dialektikája létrehozott egy rendszert, amely a határ karcsúsága, bár volt és elkerülhetetlen ellentmondások idealizmus. Kategóriák és törvények által elért német gondolkodó, képezte az alapját a dialektikus módszer, amely később alakult írásai az alapítók a marxista elmélet.
5
Jelentős hozzájárulás volt a dialektika fejlődéséheza marxizmus képviselői: K. Marx, F. Engels és V.I. Ulyanov (Lenin). Marx tisztázta Hegel idealista tartalmának dialektikáját, megtartva ezzel a megismerési módszer alapkategóriáit és elveit. Így létezett dialektikus materializmus, amely a természet és a társadalom minden változását figyelembe véve abból a szempontból, hogy az anyag a tudat és a gondolkodás fölé emelkedik. A következő lépés a dialektika alkalmazása a társadalom fejlődéséhez, amelynek eredményeképpen a történelmi materializmus megjelent.
6
A modern dialektika aa kategóriák, elvek és törvények integrált rendszere, amelyen keresztül a természetben, a társadalomban és a gondolatban megfigyelt jelenségek közötti univerzális kapcsolat kiderül. A dialektika azt állítja, hogy a világ minden jelensége és folyamata folyamatos egységben és mozgásban van. Az egymással való kölcsönhatásban az objektumok hatással vannak egymásra, az oksági minták függvényében.
7
Az egyetemes fejlődés tanítása szerint minden a világonkezdete van, következetesen átmegy a formáció több szakaszán, majd természetesen elhalványul, és más minőségbe kerül. Ezek a dialektikus rendelkezések a legpontosabb formában tükrözik az embert körülvevő valóság jellemzőit.
3. tipp: Hegel filozófiája
Német filozófus, Georg Wilhelm Friedrich Hegelolyan modellt alakított ki, amely tükrözi az összes megnyilvánulását, szintjét és fejlődésének szintjét. Az emberi társadalom egész szellemi kultúrájának filozófiai rendszerét sikerült létrehoznia, és különálló szakaszokat kellett figyelembe vennie a lélek kialakulásának folyamataként.