1. tipp: Következet a dialektika kategóriájaként

1. tipp: Következet a dialektika kategóriájaként



A következmény az interakcióból eredjelenségek. Egyes jelenségek teljesen egymástól függenek. Vagyis mások okoznak mások, az utóbbi mások generál és így tovább. Így az első jelenség az oka, az utóbbiak a következményei.





Következet a dialektika kategóriájaként

















dialektika

A dialektika törvényei és kategóriái nemaz emberiség fikciója, a természet és a társadalmi élet akaratlanul született. Objektív törvényeket mutatnak ki, amelyek az emberi tudatosságtól függetlenül léteznek. A dialektika alapvető törvényei mellett vannak olyan dialektikus szabályszerűségek, amelyek magyarázzák és kiegészítik ezeket a törvényeket. Ezen túlmenően, egy bizonyos rendszer, amely kategóriákból és dialektikus szabályszerűségekből áll, a dialektika lényegét fejezi ki.

Oka és hatása

A dialektika kategóriái - okok és hatások -tükrözi az objektív világ legfontosabb szabályszerűségét. Ennek a mintának ismerete szükséges az emberi élethez, gyakorlati tevékenységeihez. A jelenségek kialakulásának okainak és következményeinek tanulmányozása során az embernek lehetősége van arra, hogy befolyásolja őket. Például annak érdekében, hogy megakadályozzák az ilyen jelenséget katasztrófának, és eltöröljék a következményeinek előfordulását, ismernie kell annak előfordulásának okait. Egy személy tehetetlen és tehetetlen, ha nem tudja az okokat. És ennek megfelelően, ha az okok ismeretesek, akkor a személy hatalmas erővel és nagyszerű lehetőségekkel rendelkezik. Az ok és a hatás összefüggő fogalmak. Az ok egy olyan jelenség, amely egy másik jelenséget okoz és következménye - következménye. Az ok által okozott hatás teljesen az adott körülmények függvénye. Az ok és az állapot közötti különbség kicsi. A körülmény bizonyos mértékig az oka, és ennek oka a következmény. Ugyanazon okok különböző körülmények között eltérő következményekkel járnak.

A jelenségek kölcsönhatása

Amikor az anyag mozgása elkerülhetetlenül bekövetkezika jelenségek egyetemes összekapcsolása, kölcsönös kondicionálásuk, új jelenségek keletkezése, végtelen összefonódása. A tudomány bebizonyította, hogy a világ egyetlen egész, ahol a jelenségek és folyamatok teljesen egymástól függenek. A jelenség egyaránt ok és hatás. Más szóval, a jelenségnek van okai és hatása. Ezzel azt mondta, nincs hatása ok nélkül, mivel nincs ok, hogy ne sledstviya.Vsegda ok - ez az elődje a vizsgálatot. Az ok-okozati folyamat sorozata a jelenségek végtelen sorozata, az egyik jelenségről a másikra való átmenet. A vizsgált jelenségek az előző jelenség következményei, és ugyanakkor a következő jelenség okai. De ugyanakkor, a kapcsolat a két jelenség között lényeges csak abban az esetben, hogy az egyik jelenség nem csak egy eredménye az oka, hanem elkerülhetetlenül felveti és szül egy másik yavlenie.Yarkim és világos példája okozati sorrendben szolgálhatnak dominó esik. Feltételesen a csukló egy jelenség. Ennek megfelelően bármely csülök csökkenést okoz következő csülökkel és egyúttal annak az eredménye, az előző csepp.
























Tanács 2: A dialektika, mint az egyetemes fejlődés tanítása



A dialektika közvetlenül kapcsolódika jelenségek összekapcsolásának és a világ egyetemes változatosságának reprezentációi. Már az ókori filozófusok megjegyezte, hogy a környező emberi valóság nem statikus, hanem folyamatosan változik. Később ezek a nézetek tükröződtek a megismerés dialektikus módszereiben.





Hegel - az eredeti dialektikus rendszer alkotója








oktatás





1


A filozófia dialektikájában megértik az elméleteta fejlődés és a tudás független módszere. Az egyetemes mozgalom tanai és a természeti és társadalmi jelenségek közötti kapcsolat spontán természetű. Az ősi görög filozófus Heraclitus olyan dialektikus nézeteket fejezett ki. Úgy vélte, hogy a természet a változó események ciklusa, hogy a világban nincs semmi tartós.





2


Az ősi filozófusok naiv nézetei voltaka környező valóság szokásos szemléletének következménye. Az ókori tudósok nem tudtak az anyag mozgásának különféle formáiról, amelyekről csak évszázadok óta váltak elérhetővé. A filozófusok erőfeszítései elsősorban az emberi gondolkodást szabályozó általános törvények felfedezésére irányultak, a dialektikus mozgalomban a tudatlanságból a tudáshoz.





3


A középkor folyamán kialakult a dialektikaa vitafórumban. A filozófiai kérdések megvitatásakor a tudósok érvekhez folyamodtak, amelyek később a dialektikus módszer alapját képezték. Azonban az akkoriban a dialektikát továbbra is erősen befolyásolták a természettel és a társadalommal kapcsolatos idealista nézetek. A gondolkodás középpontjában leginkább a gondolat mozgása és fejlődése, nem pedig az anyag különböző formái állnak.





4


Összességében az elmélet és a módszertani alapokA dialektikát a német filozófus, Georg Wilhelm Friedrich Hegel dolgozott ki. Mivel az egyik legjelentősebb képviselője objektív idealizmus, Hegel dialektikája létrehozott egy rendszert, amely a határ karcsúsága, bár volt és elkerülhetetlen ellentmondások idealizmus. Kategóriák és törvények által elért német gondolkodó, képezte az alapját a dialektikus módszer, amely később alakult írásai az alapítók a marxista elmélet.





5


Jelentős hozzájárulás volt a dialektika fejlődéséheza marxizmus képviselői: K. Marx, F. Engels és V.I. Ulyanov (Lenin). Marx tisztázta Hegel idealista tartalmának dialektikáját, megtartva ezzel a megismerési módszer alapkategóriáit és elveit. Így létezett dialektikus materializmus, amely a természet és a társadalom minden változását figyelembe véve abból a szempontból, hogy az anyag a tudat és a gondolkodás fölé emelkedik. A következő lépés a dialektika alkalmazása a társadalom fejlődéséhez, amelynek eredményeképpen a történelmi materializmus megjelent.





6


A modern dialektika aa kategóriák, elvek és törvények integrált rendszere, amelyen keresztül a természetben, a társadalomban és a gondolatban megfigyelt jelenségek közötti univerzális kapcsolat kiderül. A dialektika azt állítja, hogy a világ minden jelensége és folyamata folyamatos egységben és mozgásban van. Az egymással való kölcsönhatásban az objektumok hatással vannak egymásra, az oksági minták függvényében.





7


Az egyetemes fejlődés tanítása szerint minden a világonkezdete van, következetesen átmegy a formáció több szakaszán, majd természetesen elhalványul, és más minőségbe kerül. Ezek a dialektikus rendelkezések a legpontosabb formában tükrözik az embert körülvevő valóság jellemzőit.












3. tipp: Hegel filozófiája



Német filozófus, Georg Wilhelm Friedrich Hegelolyan modellt alakított ki, amely tükrözi az összes megnyilvánulását, szintjét és fejlődésének szintjét. Az emberi társadalom egész szellemi kultúrájának filozófiai rendszerét sikerült létrehoznia, és különálló szakaszokat kellett figyelembe vennie a lélek kialakulásának folyamataként.





Hegel filozófiája







Hegel dialektikája

Hegel a dialektikát rendszergé alakítottakapcsolatok és kategóriák. A Hegel dialektikája a filozófiai kampány speciális modellje a világ ellen. Ebben az esetben a fejlõdés elméletére gondolunk, az ellentétek egységén és harcán alapul. Bármelyik tárgyat vagy jelenséget bizonyos minőség jellemzi, az egymásnak ellentmondó tulajdonságok és trendek felhalmozódása eredményeként, egy adott minőségben, különböző aspektusaival konfliktusba ütközik. Ennek a folyamatnak az eredménye az objektum fejlesztése, amelyet e minőség megtagadásával hajtanak végre, míg néhány tulajdonság megőrzése az újonnan képzett minőségben. Hegel hangsúlyozta: "Az ellentmondás az összes mozgás és vitalitás gyökere: csak azért, mert valami önmagában ellentmondás, mozgás, lendület és aktivitás van." A Hegel által talált függőségek a folyamat fejlődésének oldalai. A dialektikák kategóriái egyfajta fogalmi keretet alkotnak, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a világ dialektikusan, valamint leírjuk.

A szellem fenomenológiája

A "Szellem fenomenológiája" című munkájában Hegelúgy véli, hogy a hétköznapi tudat szempontjából, amely felismeri a tárgy és az objektum ellentétét, felszámolja a feladatot. Távolítsd el ezt az ellenállást az egyéni tudatosság fejlesztésével, mert ehhez meg kell mennie az egész emberiség történelmén keresztül. Ennek eredményeként egy személy a világtörténelem szemszögéből nézheti magát és a világot.

A lélek kialakulásának szakaszai

Hegel lelki filozófiai rendszert hozott létreaz emberiség kultúrájára, kifejti fejlődésének egy-egy szakaszát, mint a szellem kialakulását. Hegel ezt a folyamatot egyfajta létrának tekintette, az egész emberiség átment a lépcsőin, de minden ember is elmehet. A világi kultúrához való csatlakozással át fogja menni a szellem fejlődésének minden szakaszában. A létra teteje a gondolkodás és a lény abszolút identitása. Eredménye után kezdődik a tiszta gondolkodás.

A Hegel Társadalmi filozófiája

Hegel társadalmi munkáifilozófia. Megalkotta a civil társadalom tanát és a magántulajdon szerepet, és munkáiban Hegel érintette az emberi jogokat. A filozófiai törvény alapjairól és a lélek fenomenológiájáról az ember és a társadalom dialektikáját mutatta be, hangsúlyozva a munka egyetemes jelentőségét. A filozófus különös figyelmet fordított az érték, pénz és ár természetére, valamint az árufetisizmus mechanizmusaira.