Tanács 1: Hány államot alakítottak ki a Szovjetunió összeomlása után
Tanács 1: Hány államot alakítottak ki a Szovjetunió összeomlása után
1991-ben jelentős történelmi esemény volt - a Szovjetunió összeomlása. Ennek eredményeképpen a Szovjetunió korábbi köztársaságai önálló államokká váltak.
Újonnan független államok listája
A Szovjetunió Legfelsőbb Szovjet köztársaságainak Tanácsa december 26-án1991 nyilatkozatot fogadott el a létezés megszűnése, a Szovjetunió és a FÁK Education (Független Államok Közössége). Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a 15 volt szovjet köztársaságok, korábban egy egységet alkot soknemzetiségű állam, most külön országban. Összeomlása előtt a következő Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (Szovjetunió) szerepel 1991-ben a Szovjetunió: az orosz SFSR, Belorusz SZSZK, Ukrán SZSZK, az Észt SSR, Azerbajdzsán SSR, örmény SSR, grúz SSR, a kazah SSR, a kirgiz SSR, üzbég SSR, türkmén SSR, tadzsik Az SSR, a moldvai SSR, a lett SSR és a litván SSR. Ennek megfelelően, miután a szovjet összeomlás jött Ezek a független államok: az Orosz Föderáció (Oroszország), Fehéroroszország, Ukrajna, az Észt Köztársaság (Észtország), Azerbajdzsán (Azerbajdzsán), az Örmény Köztársaság, Grúzia, a Kazah Köztársaság, a Kirgiz Köztársaság (Kirgizisztán), Köztársaság Üzbegisztán, Türkmenisztán (Türkmenisztán), a Tádzsik Köztársaság, a Moldovai Köztársaság (Moldova), a Lett Köztársaság (Lettország), Litvánia (Litvánia).Kapcsolódó kérdések és kérdések
Az új 15 független állam státuszaamelyet a világközösség elismert, és képviseltette magát az ENSZ-ben. Az új független államok vezettek be a területükön saját polgárság és a szovjet útlevelet váltották a hazaiakat. Az Orosz Föderáció a Szovjetunió jogutódjaként és utódállamává vált. A Szovjetunió számos nemzetközi jogi státuszát vette át. A kalinyingrádi régió Oroszország részévé vált, miközben a belorusz és a litván földterületek területileg levágták az Orosz Föderáció fő részéből. Ennek következtében összeomlott a Szovjetunió volt egy kis probléma határozatlan határok között több volt szovjet köztársaságok, az ország is elkezdte, hogy összehozza a területi igényeket. A határok elhatárolása többé-kevésbé csak a 2000-es évek közepéig fejeződött be. Az egykori Szovjetunió fenntartása és erősítése kapcsolatok a FÁK között alakult az egykori szovjet köztársaságok, amely magában foglalja Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, Örményország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Georgia. Később, 2005-ben elhagyta a FÁK, Türkmenisztán, és 2009-ben - Georgia.Tanács 2: Hogyan alakult a Szovjetunió?
A Szovjetunió lett az első állama kommunista ideológia, majd ezt követően az egyik szuperhatalom. De érdekes, nemcsak az ország fejlődésének története, hanem az oktatás sajátossága az orosz birodalom romjain.
oktatás
1
Már az 1917 - es februári forradalom utánA szeparatista érzés az orosz államban nőtt. Teljesen kialakultak a polgárháború kitörése után: a fehér és a vörös hadsereg nacionalistái együttesen csatlakoztak a hatalmi harchoz az egyes területeken. Lengyelországból Lengyelország és Finnország végül elváltak. Ukrajna is különálló államgá vált, és a balti köztársaságok területének egy részét a német csapatok elfoglalták. Még a belső orosz régiók, Tatarstan és Bashkiria is elkezdték kijelenteni autonómiájukat. Így a kommunista kormány által vezetett első szovjet állam a Tuva és a Távol-Kelet kivételével a modern Oroszországgal határos RSFSR volt. A szibériai területek státusza az RSFSR-n belül is hosszú ideig csak formális volt: Szibériát a Kolchak kormány irányította.
2
1920-ban kezdődött a fokozatos szovjetizációaz egykori orosz birodalom területein. Ez nem volt lehetséges minden területen: Lengyelországban, Finnországban, a balti államokban a kommunisták nem tudtak megtapadni. Fokozatosan a bolsevikok arra a következtetésre jutottak, hogy lehetetlen az összes szovjet terület egyesülését egy egységes államba. A kiút a szovjet köztársaságok szövetsége volt. Nagy horderejű célokkal is eleget tettek: később a bolsevikok számítottak a más európai országokban bekövetkezett forradalmakra és a már új országok csatlakozására. Az egyesítési szerződést 1922 decemberében készítették el. E dokumentum szerint az összes köztársaságot a Szovjetunió egyenrangú tagjaként tartották számon, és az önrendelkezéshez való jogot kapták. Meg kell jegyezni, hogy a dokumentum tényleges megvitatását nem a független országok kormányai, hanem az RKPB vezetésével végezték.
